paleotóp

paleotóp


Lesz valaha igazi Jurassic Parkunk?

2022. július 08. - Magyar János.

Az utóbbi időben, és most különösen az új Jurassic World mozifilm kapcsán, többször is felmerültek olyan híresztelések, hogy a valódi Jurassic Park megvalósításának a lehetősége már nincs túl messze. Pár hónapja, például a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) klónozásával kapcsolatban is a közbeszédbe került a téma. Tavaly pedig a híres milliárdos, Elon Musk egyik munkatársa, Max Hodak jelentette ki a következőt a közösségi oldalán: "Ha akarnánk, valószínűleg fel tudnánk építeni a Jurassic Parkot. A dinoszauruszok genetikailag nem valódi dinoszauruszok lennének, de talán 15 évnyi tenyésztés és mérnöki munka után szuper új és egzotikus fajok születhetnének." Habár azt nem tudhatjuk, hogy ők valóban terveznek-e egy ilyen, őshüllőkkel kapcsolatos prehisztorikus állatkertet építeni, utánajártam annak, hogy a közeljövőben lehet-e valódi dinoszauruszokkal teli Jurassic Parkunk.

 

picture1.jpgT. rex a Jurassic Park című filmből. Pecsics Tibor alkotása..

Azt már nagyjából a ’90-es évek közepétől tudjuk, hogy a mozifilmből ismert módszer nem járható út, vagyis egy megkövesedett fagyantában, azaz egy borostyánban megőrződött vérszívó rovarból hiába próbálnánk kinyerni örökítőanyagot. A látszat ellenére a borostyánkő nem védi meg teljesen a benne található lények maradványait a külvilág hatásaitól.

Elolvasom

A születés előtti pillanatok mementója

Nos, ami ennek a kis oviraptorida embriónak maga volt a tragédia úgy 70 millió évvel ezelőtt (nevezetesen, hogy szegény nem érte meg a születése napját), az a tudomány számára plusz egy ünnepnapot jelentett! Nem túl gyakran kerülnek elő dinoszaurusz tojások, de ha mégis, azok az esetek többségében nem rejtenek magukban embrió maradványokat. Ha pedig de, akkor azok általában nem ennyire teljesek és épek.

Az egyik hatalmas dél-kínai bányavállalat munkatársai több, mint két évtizede, 2000-ben találták a szóban forgó dinoszaurusz tojást, ami aztán bekerült hátra, a nagy raktárba és senki nem foglalkozott vele. Egészen 2015-ig, amikor a vállalat egy saját természettudományi múzeum megnyitására készülvén újra átnézte a raktárakban porosodó őslénytani leleteket. Ekkor egy munkás az egyik repedés felszínén megpillantotta az első kis csontokat, amiből rögtön sejtették, hogy kivételes darabról van szó. A példány preparálása és elemzése évekig tartott, míg tegnap végre megjelenhetett a tanulmány, ami ezt a nem mindennapi kövületet tárgyalja.

Azon felül, hogy a szívszorító pillanat, ami a megszületéshez vezető út utolsó perceiben fosztotta meg az apró kis állatot az élet lehetőségétől ilyen szép állapotban konzerválta a maradványokat, a lelet tudományos jelentősége abban áll, hogy újabb igazolást nyújt ahhoz, amit tulajdonképpen már tudunk. A madarak a theropoda dinoszauruszok egy ágának leszármazottai, így a mai madarak biológiai adottságai több szempontból hasonlatosak az egykori madárszerű dinoszauruszokéhoz. A tárgyalt tojás fosszíliában lévő embrió pontosan olyan simuló pozícióban helyezkedik el, mint a mai madaraknál, akár a csirkéknél is látható közvetlenül a kikelés előtti rövid időszakban.

A kutatásban részt vevő tudósok most igen izgatottak, ugyanis a bányászok közölték: még sok tojás van ám ott, ahonnan ez jött. Így aztán abban reménykednek, hogy további embriót rejtő példányok érkeznek.

Én is ebben reménykedem!

A tanulmány elérhető ide kattintva

embryo_figure_1_3d_reconstruction_lida_xing.jpgexquisitely-preserved-1.jpguntitled_1920_x_2500_px_1.pngA kis raptor embriót tartalmazó tojás rekonstrukciós ábrája, alatta maga a kövület és annak sematikus ábrája (forrás: Hszing et al. 2021)

 

Feltárták egy dinoszaurusz sejtmagját

2021. szeptember 29. - Fitos Attila

A kréta időszak első felében az északkelet-kínai Liaoning tartomány területén egy sekély tavakkal tarkított lapály terült el, amelyet időnként a környező tűzhányók rendkívül finom vulkáni hamuval borítottak be. Ez a finom pernye-takaró aztán jótékonyan megóvta az itt elhullott élőlények testét az oxidáció, az apró lebontó szervezetek és a dögevők pusztításától, amelynek köszönhetően a maradványok kivételes állapotban konzerválódtak az agyagos-márgás kőzetben. Olyannyira, hogy néhány szerencsés lelet esetében az őslénykutatók akár a 125 millió éves állati lágyszövetek fosszílis maradványait is tanulmányozni tudják. Sok olyan ősmaradvány került elő, amely eddig soha nem látott részleteket árult el a tudomány számára a mára eltűnt állatok külsejével vagy életmódjával kapcsolatban. A páratlan épségben megőrződött fosszíliák ezen lelőhelye, amelynek egykori életközösségét Jehol-biótának hívják, leginkább a dinoszauruszok tollazatával kapcsolatos új információk révén vált híressé az elmúlt években-évtizedekben.

42003_2021_2627_fig4_html_closeup.pngA leglátványosabb fotó a sejtekről és a speciális eljárással megfestett sejtmagról, amelyben a sötétebb lila kromatin szálak is látszanak (forrás: Xiaoting et al. 2021)

A Kínai Tudományos Akadémia és a Santungi Tienjü Természettudományi Múzeum munkatársai azonban ezúttal ennél is tovább jutottak. Felfedezték, hogy a páva-méretű mindenevő raptor Caudipteryx egyik példányából, pontosabban a jobb combcsont alsó végéből vett töredék-minta porcszövet maradványt is tartalmaz. Sőt, ez a szövet olyan kitűnő állapotú, hogy mikroszkóp alatt annak sejtjei is tanulmányozhatók a sejtmaggal együtt. Miután a mintából a mai DNS vizsgálatoknál is megszokott módon eltávolították a kalcium ionokat, és 5 mikrométer vastagságú preparátumokat készítettek belőle, egy speciális eljárással megfestették a sejtmagokat. Ennek köszönhetően különféle sejt-struktúrák váltak láthatóvá: a sejtek citoplazmája (azaz kitöltő anyaga) és a sejtmagot ettől elkülönítő membránok festés nélkül is látszanak, ám a sejtmagban így láthatóvá váltak a dinoszaurusz örökítőanyagának egyes maradványai. Ezek az organellumok már nem kövületeknek számítanak, hanem az állat valódi, szerves maradványainak! A jelenlegi vizsgálat az örökítőanyag szempontjából a kromatin szál szintjéig jutott, amely tulajdonképpen a kromoszómán belül a DNS molekulák és a hiszton fehérjék láncba rendeződött anyaga. Ezeknek a kromatin szálaknak a töredékeit sikerült az eljárás során feltárni és fényképen bemutatni.

42003_2021_2627_fig4_html.pngA bal oldali oszlopban a Caudipteryx sejtjeinek fotója és a középső képen egy elvi rajz arról, amit látunk. A jobb oldali oszlopban ugyanez egy mai csirke sejtjeivel. Jelmagyarázat: cm: sejtmembrán; nm: sejtfal-membrán; cy: citoplazma; ct: kromatinszál; nu: sejtmag (forrás: Xiaoting et al. 2021)

A teljes igazsághoz hozzátartozik az is, hogy hasonló eredményeket már tavaly is sikerült felmutatnia egy másik kutatócsoportnak montanai dinoszaurusz maradványokon, amelynek egyébként a jelen tanulmány egyik társszerzője, Alida M. Bailleul is a tagja volt. A kínai kutatók ennek a korábbi munkának az eljárását alkalmazták a liaoningi Caudipteryx példányon, ám véleményem szerint a tanulmányban szereplő fotók – talán a megőrződés magasabb szintje miatt – látványosabbra sikeredtek.

Fontos még azt is megjegyezni, hogy bár a tudósok a jelek szerint gőzerővel dolgoznak azon, hogy előbb vagy utóbb értékelhető genetikai információkkal rendelkezzünk a dinoszauruszokkal kapcsolatban, jelenleg még a fenti látványos eredmények ellenére sem tartunk ott, hogy megfejtsük az őshüllők örökítőanyagának kódját.

Az viszont tény, hogy pár éve még egy ilyen fotó is elképzelhetetlennek tűnt!

organic-molecule-remna.jpgA Jehol-bióta környezetének és a Caudipteryx frissen elhullott példányának művészi rekonstrukciója (forrás: Zheng Qiuyang)


***

Források:

  • Zheng, X. et al. Nuclear preservation in the cartilage of the Jehol dinosaur Caudipteryx. Communications Biology (2021). DOI: 10.1038/s42003-021-02627-8
  • Bailleul, A. M. et al. Evidence of proteins, chromosomes and chemical markers
    of DNA in exceptionally preserved dinosaur cartilage. Natl Sci. Rev. 7,
    815–822 (2020). https://doi.org/10.1093/nsr/nwz206

Magyar dinoszaurusz a Jurassic Parkban. Valóság vagy városi legenda?

A cikk szerzője Magyar János, az ELTE Őslénytani Tanszékének tudományos segédmunkatársa, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció tagja.

A legutóbbi Jurassic Park mozifilm, a Jurassic World: Bukott birodalom 2018 júniusában érkezett a mozikba, a következőre, a Jurassic World: Világuralomra pedig még 2022 júniusáig várni kell. Ugyanazon a nyáron, amikor a legutóbbi rész megjelent, elkezdett terjedni az interneten az az információ, hogy az 1993-ban készült Jurassic Park filmbe eredetileg erdélyi dinoszauruszokat is terveztek. Többek között a Borsonline-on is megjelent egy cikk „Bejutott a Jurassic Parkba is a Magyarosaurus” címmel (ezen a linken érhető el).
Az írásban  az alábbiakat olvashatjuk báró Nopcsa Ferenc egykori paleontológusunkról: „Paleontológiai felfedezései olyannyira népszerűek, hogy a Jurassic Park előkészítése során Steven Spielberg Erdélybe küldte egy munkatársát, hogy informálódjon a báró által felfedezett kisebb fajokról.”
Később hasonló információ jelent meg a National Geographic Magyarország 2020. októberi számában, amelynek legutolsó oldalán egy rövid ismertető található báró Nopcsa Ferencről. A szövegben ez olvasható: „Ugyan mi köti össze Steven Spielberg amerikai filmrendező Jurassic Park című 1993-as kasszasikerét Jókai Mór 1860-ban írt klasszikusával, a Szegény gazdagokkal? (...) Steven Spielberg pedig azért küldte stábja tagjait az egykori Nopcsa-birtokra, hogy a Nopcsa Ferenc báró által felfedezett törpedinoszauruszok lelőhelyét tanulmányozzák.”
Továbbá ezt az információt később átvette a „Gondoltad volna?”, több ezres követő táborral rendelkező Facebook oldal is: „...Steven Spielberg pedig, amikor készítette a Jurassic Parkot, stábtagokat küldött az egykori birtokra, hogy azokat tanulmányozzák.” (a bejegyzés ezen a linken érhető el).
Mint Jurassic Park rajongó, megszámlálhatatlanul sokat olvastam illetve rengeteg videót láttam Spielberg klasszikusával kapcsolatban, de soha egyikből sem rémlett ez az állítás. Nagyon érdekelt, magamra vállaltam hát a feladatot, hogy utánajárjak a dolog eredetének.

2422_tp_00035r_grid.jpgRészlet az 1993-as Jurassic Park című filmből. Alan Grant karakterét Spielberg többek között a világhírű paleontológus, Jack Horner személyéről mintázta (forrás: jurassicworld.com)

Mivel angol nyelven sehol sem találni olyan írást, ahol az erdélyi dinoszauruszokat vagy Nopcsa Ferencet összefüggésbe hoznák a Jurassic Parkkal, ugyanakkor  több dokumentumfilmben is szerepelnek az Erdélyben - pontosabban a Hátszegi-medencében talált - dinoszauruszok, ezért elképzelhető, hogy ezek egyikével keverhették össze a Jurassic Parkot. Az első ilyen film a Paleoworld című, később az európai piacon Jurassica-ra, magyarul Ősvilágra keresztelt sorozat 3. évadának 12. része, amelynek címe „Dwarf Dinos”. Feltételezésem szerint ez volt a legfőbb gyanúsított, hiszen egyedül ebben van olyan felvétel, amelyben a terepen dolgoznak a kutatók, sőt még az egykori Nopcsa Kastély is szerepel benne. Ezt az epizódot 1996-ban mutatták be, nagyjából abban az évben, amikor a 2. Jurassic Park filmet, az Elveszett Világot forgatták. A másik két dokumentumfilm epizód, a 2003-ban megjelent Dinosaur planet „Pod’s travel” című része és a 2011-ben bemutatott Planet dinosaur „The Great Survivals” rész is inkább csak animációs dinoszauruszokat vonultat fel. Létezik még a National Geographic által 2015-ben készített Top 10 Biggest Beasts Ever (Ősállatok top 10-e) című is, amelyben szerepel a szintén itt felfedezett Hatzegopteryx thambema nevő repülő őshüllő, de ez a faj nem köthető Nopcsa Ferenc kutatásaihoz.

A nyomozás kezdéseként megkerestem a fent említett cikkek íróit, hogy rákérdezzek az információjuk eredetére. A National Geographic magazin szerkesztősége adott is egy linket egy Albániáról szóló bloghoz (tudni illik Nopcsa Ferenc nagyon sok időt töltött Albániában). Egy 2016-ban „A magyar őslénykutató, aki majdnem Albánia királya lett” címmel a blogon megjelent írásban ez a mondat hangzik el: „Ezért történt, hogy Steven Spielberg a Jurassic Park forgatásához személyes megbízottját küldte Hátszegre, hogy tudakozódjon a törpe dinoszauruszokról, amelyek keletkezéstörténetére, életformájára és kihalására Nopcsa Ferenc derített fényt.” (ezen a linken a teljes bejegyzés elolvasható).
Felvettem a kapcsolatot a blog írójával, de közben magam is kutakodtam a neten, így rátaláltam egy 2009-ben a Huszadik Század oldalán megjelent Cseke Gábor erdélyi költő által írt „Fatia Negra unokája (Báró Nopcsa Ferenc)” című bejegyzésre (ez az írás itt található).
Ebben a szövegben egy zárójeles mondatban ez hangzik el: „nem lehet véletlen, hogy világhírű filmje, a Jurassic Park forgatásához Steven Spielberg fontosnak találta személyes megbízottját Hátszeg környékére küldeni, tudakozódni a Hátszegi törpe dinoszauruszokról, amelyek keletkezéstörténetére, életformájára, kihalására a tudós Nopcsa derített fényt”.

1_hatszegi_medence_egykori_elovilaga_pecsics_tibor.jpgAz Erdélyben található Hátszegi-medence egykori élővilága (az illusztráció Pecsics Tibor munkája, forrás: ttk.elte.hu)

A szerkesztőségtől érdeklődtem a forrásuk eredetéről, de sajnos nem kaptam választ. Viszont eközben kaptam egy e-mailt az Albániáról szóló cikk írójától, amelyben ugyanerre a 2009-es cikkre hivatkozott.
Mivel ez a 2009-ben írt cikk volt a legrégebbi a témával kapcsolatban, az íróhoz pedig semmilyen elérhetőséget nem találtam, úgy látszott, hogy itt véget érnek a nyomok. Próbálkoztam Nopcsa Ferencről, az erdélyi és a magyarországi dinoszauruszokról valamint a Jurassic Parkról szóló tudományos-ismeretterjesztő könyvekkel, illetve dokumentumfilmekkel is (az ide köthető könyvek és filmek listája a cikk végén található). Azt reméltem, hogy találok bennük olyan információ morzsát, amely alapján valamilyen irányban folytathatom a nyomozást, de nem volt ilyen.
Még a 2018-ban megjelent Vihar Erdélyben című történelmi regény írójával, Vakuya Norberttel is felvettem a kapcsolatot, de ő is csak az említett 2009-es cikket ismerte. (A szintén 2018-ban kiadott Báró Nopcsa Ferenc: a sárkányok magyar királya című életrajzi könyv szerkesztőjéhez Gyurkovics Györgyihez sajnos nem találtam elérhetőséget.) Később még azzal is próbálkoztam, hogy írjak a Universal Studios-nak ami a Jurassic Park franchise-t birtokolja (magának Steven Spielberg rendezőnek az elérhetőségét nem sikerült megtalálnom), bár semmilyen választ nem kaptam tőlük sem

Mígnem további netes keresgéléseim során végül mégis sikerült rábukkannom egy olyan írásra, amely közelebb vitt a megoldáshoz. Dévai EMKE füzetek 10.- A Nopcsa bárók nyomában, Schreiber Istvántól, amely 2011-ben jelent meg (ezen a linken megtekinthető).
A füzet legvégén ez a mondat olvasható: „Spielberg filmrendező, a Jurassic Park atyja is leküldte Dévára Jack Horner szaktanácsadót, hogy tudakozódjon részletesen a hátszegi törpe dinoszauruszok felől, a Discovery számára egy dokumentumfilm megvalósítása érdekében. Az időközben elkészült filmet azóta sikerrel be is mutatták.”
Habár a füzet nem jelöl meg forrásokat, ez az írás alátámasztotta azt a feltevésem, hogy az egyik dokumentumfilm elkészültét keverhették össze a Jurassic Parkkal. Ugyanis Dr. John Robert Horner (Jack Horner), aki a Jurassic Parkban Dr. Alan Grant karakterének alapjául is szolgált, valóban a Jurassic Park és Jurassic World filmek tudományos szaktanácsadója volt. Ugyanakkor akadt itt is egy gond: az általam feltételezett Paleoworld - Jurassica sorozat bár a Discovery channel tulajdona, Jack Horner sem az epizódban, sem a stáblistában nem szerepel. Ez továbbra sem hagyott nyugodni, ezért írtam a Dévai EMKE füzetek kiadójának, hogy az esetleges forrásokról érdeklődjek. Tőlük megtudtam, hogy a cikk írója sajnos már nincs közöttünk, és tudtukkal egyedül dolgozott, így sajnálatukra nem tudnak forrásokkal kisegíteni.

brain_bar_jack_horner-3-resized-970.pngJack Horner a 2019-es budapesti Brain Bar egyik előadójaként (forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Ezek után kikértem Dr. Ősi Attila véleményét, aki az ELTE Őslénytani Tanszékének a tanszékvezetője. Ő azt tanácsolta, hogy kérdezzem meg magát az érintettet, Dr. Jack Hornert. Illetve keressem még meg Dr. David Bruce Weishampelt is, akiről kevesebben tudják, hogy szintén tudományos szaktanácsadó volt a Jurassic Park film elkészítésekor. Egyébként a kelet európai dinoszauruszok szakértője, és számos alkalommal járt Hátszegen, valamint az említett Paleoworld epizódban is szerepel.
Megfogadtam a javaslatot és mindkét elismert paleontológust felkerestem e-mailen keresztül. Dr. David Weishampeltől sajnos nem kaptam választ, de nagy örömömre Dr. Jack Horner visszaírt a levelemre. Szeretném idézni a kérdésemre adott válaszát magyar nyelvre lefordítva:
„Nem, ez az információ nem helyes sem rólam, sem Spielbergről. Én nem jártam a Dévai múzeumban. Jártam Magyarországon és Romániában és gyűjtöttem dinoszauruszokat Erdélyben, de nem a film miatt.”
Azt hiszem ez a válasz teljes mértékben egyértelművé teszi, hogy nincs alapja annak, hogy erdélyi dinoszauruszokat terveztek volna a Jurassic Park filmekben bemutatni, és tovább erősíti azt a feltevésem, hogy a Paleoworld (Jurassica) dokumentumfilm epizódjának elkészülte indíthatta el ezt a történetet. De hogyan jött képbe az epizód elkészítésekor Dr. Jack Horner neve, ha valójában nem  szerepelt benne? Válaszként felmerült bennem, hogy talán Dr. David Weishampel nevét téveszthették össze vele, hiszen ahogy korábban említettem ő szerepelt az epizódban, és szintén szaktanácsadó volt a Jurassic Park esetében, viszont a nyilvános önéletrajza szerint 1996-tól a Dévai Múzeum munkatársa, így őt elég jól ismerhették a múzeum dolgozói (az önéletrajz itt érhető el).

2002-7.jpgDavid Weishampel az Iharkúti ásatáson Ősi Attilával, a Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció vendégeként 2002-ben (forrás: magyardinoszaurusz.hu)

Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy a Dévai EMKE füzeteket leszámítva az összes bejegyzés a 2009-ben megjelent, Cseke Gábor költő által írt cikket veszi forrásként. Minden bizonnyal lennie kellett egy közös eredetű forrásnak, amelyben összekeverték a dokumentumfilm címét a mozifilmével, illetve talán a két tudományos szaktanácsadó nevét is, majd az információk tovább torzultak. Az is világosan lekövethető, hogy a Jurassic Park egykori tudományos szaktanácsadójából hogyan lett a cikkek során a filmrendező személyes megbízottja, majd később egyenesen stáb tag.

Végezetül összegyűjtöttem még néhány érdekességet a Jurassic Park, Nopcsa Ferenc és az erdélyi dinoszauruszok kapcsolatáról, amelyek a következők:

  • Rátaláltam egy másik dokumentumfilm sorozatra When dinosaurs ruled címmel, amit 1999-ben mutattak be. Ennek a „Birth of the giants” című epizódja az európai dinoszauruszokat mutatja be. Viszont Dr. Jack Horner ebben sem jelenik meg, Dr. David Weishampel igen, mivel az erdélyi dinoszauruszokhoz ugyanazokat a képsorokat használják fel újra, amik az említett Paleoworld (Jurassica) epizódban szerepelnek. Ráadásul eredeti nyelven a narrátor Jeff Goldblum, aki a Jurassic Park filmekben Ian Malcolm szerepét játssza.
  • A Jurassic Park filmek nagy sikerű bemutatása után a Universal Studios és az Amblin entertainment (amit Steven Spielberg hozott létre) 1998-ban megalapította a Jurassic Foundation nevű nonprofit szervezetet, amely a mai napig támogatja a dinoszaurusz kutatásokat világszerte, köztük hazánkban és Romániában is. Az igazgató tagok között pedig ott van Dr. Jack Horner is.
  • A Procompsognathus triassicus egy Németországban (Bajorországban) felfedezett dinoszaurusz, amely szerepel a Jurassic Park könyvekben és filmekben. A film szóróanyagaiban csak Compsognathus-ként szokott szerepelni, a rajongók pedig inkább Compy-ként ismerik. A Compsognathus habár hasonló nevű és kinézetű, szintén Bajorországban talált dinoszaurusz, mégis egy teljesen másik faj, a Compsognathus longipes. Annak ellenére, hogy nem csak a regényben, de Az elveszett világ: Jurassic Park című filmben is elhangzik a benne szereplő állat teljes neve, azaz a Procompsognathus triassicus, a filmben további segítségként pedig az 1913-as évszám is, mint a felfedezésének az éve, sokan keverik a két állatot. Még a Jurassic Park filmekről szóló hivatalosabbnak számító írások is, amely valószínűleg annak köszönhető, hogy az eredeti nyelven a színész kissé elharapja a szó elejét, és valóban Compsognathus-ként is érthető az, amit mond. Ugyanakkor a Compsognathus longipes egy korábban felfedezett faj, 1859-ben találták az első példányát. Mindenesetre ez utóbbinak a leleteit báró Nopcsa Ferenc is tanulmányozta, pontosabban az annak gyomortartalmaként megőrződött gyíkmaradványokat. Tehát a kutatásai valamilyen formában mégiscsak köthetőek a Jurassic Parkhoz.

***

Források:

Könyvek:

  • Don Shay, Jody Duncan (1993) The making of Jurassic park, Boxtree
  • Jody Duncan (1997) The making of The lost world: Jurassic Park, Ballantine Books
  • Rob Desalle, David Lindley (1997) The science of Jurassic Park and The Lost World, or how to build a dinosaur, HarperCollins Publishers
  • Főzy István (2000) Nopcsa báró és a Kárpát-medence dinoszauruszai, Alfadat-Press Nyomdaipari Kft., 2000
  • Főzy István (2004) A Kárpát-medence dinoszauruszai, Focus Kiadó
  • Főzy István, Szente István (2007) A Kárpát medence ősmaradványai, Gondolat Kiadó
  • Főzy István, Szente István (2012) Ősmaradványok: a Kárpát-Pannon térség kövületei, GeoLitera
  • David B. Weishampel, Coralia Maria Jianu (2011) Transylvanian dinosaurs, Johns Hopkins University Press
  • Ősi Attila (2012) Dinoszauruszok Magyarországon, GeoLitera
  • Ősi Attila, Makádi László, Botfalvai Gábor, Bodor Emese Réka (2015) A bakonyi dinoszauruszok csodálatos világa
  • Thomas R. Holtz Jr., Michael Brett-Sureman (2015) Jurassic World: Dinosaur Field Guide, Random House Books for Young Readers


Filmek:

  • Dinoszauruszok és vadászaik (2012)
  • Magyarosaurus-Báró Nopcsa Ferenc nyomában (2017)
  • Making the „Lost World” (1997)
  • Return to Jurassic Park: Making Prehistory (2011)
  • Spielberg (2017)
  • The Making of „Jurassic Park” (1995)
  • The Making of „Jurassic Park III” (2001)
  • The real Jurassic Park (1993)
  • The True Story-Jurassic Park (2010)

 

***

 

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le az új tartalmakról!


Nem, ezek itt nem vízimadarak, hanem bizony őshüllők.

75 millió évvel ezelőtt a mai Góbi sivatag területén elnyúló vízes élőhelyeken élt ez a pulyka méretű, félig szárazföldi, félig vízi életmódot folytató dinoszaurusz, amelyet csupán pár éve fedeztek fel, méghozzá egy magángyűjteményben. A Halszkaraptor anatómiájában annyira bizarr módon keverednek az eddig leírt dinoszaurusz típusok külső jegyei, hogy először azt hitték, hamisítvány. Ezt aztán sikerült cáfolni, a kövület eredetisége bizonyítást nyert, és tavaly publikálták is a vele kapcsolatos vizsgálatok eredményeit a Nature-ben. A kutatók feltételezései szerint a Halszkaraptor lassan úszott, mint egy hattyú, és főként kisebb halakkal, rovarokkal, puhatestűekkel és rákokkal táplálkozhatott.

Az alábbi paleoillusztráció Joschua Knüppe műve, forrás: 252mya.com

Megvan az első fosszilizálódott agyi lágyszövet!

Miközben a természettudományok egyre kevésbé vannak ráutalva a fosszília rekordra, és egyre inkább a modern technológiák alkalmazása veszi át a kutatások során a főszerepet, időről időre azért előkerülnek szenzációs leletek.

Ráadásul a paleontológia primadonnái, a dinoszauruszok „szolgáltatták” a legutóbbi szenzációt, amelyet ugyan már 2004-ben megtalált az angliai Sussex-ben egy amatőr gyűjtő, mégis csak ma (2016. október 27-én) jelentették be a Salt Lake City-ben megrendezett gerinces őslénytani konferencián, hogy a hauterivi emeletből (alsó kréta, kb. 133 millió évvel ezelőtt) származó kőzettömb egy Iguanodonhoz hasonló saurida koponyájának kitöltése, és az állat agyának mineralizálódott szövet foszlányait tartalmazza.

Mivel az agyszövet az elsők között bomlik el az állatok pusztulása után, az eddig megtalált koponyakitöltések pusztán kőbelek voltak, amelynek segítségével ugyan – aktualista módon – hasznos következtetéseket lehetett levonni az élőlény agyi kapacitásáról és egyéb tulajdonáságáról, de ezúttal többet kaptunk. Ennek a kőbélnek a felszínén, nagyon vékony rétegben, az agyszövet mikroszkópikus alkotórészeit találták meg, miután természetesen – ahogy az pl. a csontoknál is van – az eredeti anyag kicserélődött bizonyos ásványi összetevőkkel.

untitled.png

Alex Liu, a Cambridge-i Egyetemen megjelent tanulmány társszerzője elmondta, a méretből, a formából következtetnek arra, hogy a maradvány egy Iguanodon-szerű dinoszaurusztól származik, illetve abból, hogy a példány megtalálásakor, annak környezetében nagy bizonyossággal meghatározható csontleletek is előkerültek. Maga a fosszília egyébként egy 5-10 cm közötti amorf kőzetdarab, amelynek 3D-s modelljét is elkészítették, röntgenes technológiával.

Elolvasom

Primitív madarakkal táplálkozhatott egy dinoszauruszfaj

2012. augusztus 30. - Fitos Attila

Kutatók olyan dinoszauruszfosszíliákra bukkantak, melyek gyomrában madarak és apróbb őshüllők csontjait találták meg, ami arról árulkodik, hogy az állatok ügyes vadászok voltak, a saját testméretük több mint harmadát kitevő prédát is leszedték.

journal_pone_0044012_g001.png

Sinocalliopteryx gigas holotípusa (további képek itt)

Elolvasom

Új dinoszauruszfajt találtak Iharkúton

2012. augusztus 14. - Fitos Attila

Háromheti ásatás alatt 500-600 dinoszauruszcsontot, közöttük egy ritkaságnak számító leletet is találtak a paleontológusok Iharkút, az egykori bakonyi település közelében - közölte Ősi Attila paleontológus hétfőn, az ásatás befejezése után.

 


Forrás: Paleomassza

Elolvasom

Ragadozók falatoztak a magyar dinókból

2012. augusztus 09. - Fitos Attila

Viszonylag kicsik voltak a magyar dinók, de azért a dögevők jóllakhattak abból a tetemből, amelynek maradványai kivételes épségben maradtak meg a Bakonyban, Iharkúton.

20120803-20120802hungaroszaurusz-iharkut-dinoszaurusz-asatas-regeszet14_1.jpg
Ősi Attila paleontológus a Hungarosaurus tormai csontjait tisztítja (Fotó: Hajdú D. András, Origo)

Elolvasom
süti beállítások módosítása