Egyszer egy londoni kirándulás során alkalmunk volt meglátogatni a westminsteri apátság lenyűgöző épületét. Ahogy a monumentális katedrális égbeszökő boltíveit bámulva tébláboltam az egyik oldalhajóban, egyszercsak szórakozottságból lenéztem a lábamhoz, és abban a pillanatban meghökkenve léptem hátra. Épp szegény „Darwinon” álltam. Egészen pontosan a sírján, itt van ugyanis eltemetve sok más halhatatlan brit hírességgel együtt. Annyira szerény ez a sírkő – igazából a burkolati elemeknél egy kicsivel nagyobb kőlap, névvel és dátumokkal –, hogy bizonyára sok figyelmetlen turista tapossa őt is úgy, mint a nemrég felfedezett kolumbiai őshalat. Ez az élmény, amikor az ember rádöbben egy ilyen ikonikus, nagy ember közelségére, és az egész egy ilyen, még „halandók” számára is szerény köntösben van, felejthetetlen élmény.
Darwin nagysága nem csak abban áll, hogy megalkotta a természetes szelekción alapuló evolúció elméletét, hanem abban is, hogy elméletének kidolgozásával jelentősen hozzájárult annak a gondolkodásmódnak és elvrendszernek a kialakításához, amelyet ma tudományos módszertannak hívunk. Talán éppen ezért születésnapját egyben a tudományos gondolkodás nemzetközi világnapjaként is emlegetik.
Ez a nap ma van.
Boldog 209. születésnapot, Charles Robert Darwin!