Hatalmas megtisztelteltetés érte a napokban „szerkesztőségünket”: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) és a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) által 2016-ban életre hívott Juhari Zsuzsanna-díjat ugyanis idén a Paleotóp őslényblognak ítélték oda.

Ezt az elismerést minden évben az az ismeretterjesztő blog kapja, amely a kiíró szervezetek szakmai zsűrije szerint a legkiemelkedőbb munkát végzi a tudományos gondolkodás, és/vagy egy adott tudományterület népszerűsítésében.

A díjat az Élet és tudomány folyóirat egykori szerkesztője, a 2015-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt Juhari Zsuzsanna emlékére alapították, aki maga is lelkes és tehetséges ismeretterjesztő blogger volt. Weboldala, a régészettel és paleoantropológiával foglalkozó http://juharizsuzsanna.blog.hu a mai napig ösztönzőleg hathat és kitűnő példa lehet a hasonló blogok írásával foglalkozó szerzők számára.
Zsuzsanna gyermekei, Székely Flóra és Székely Kristóf, akiknél senki nem ismerhette közelebbről a névadó szellemiségét, maguk is aktív szerepet vállalnak a pályázatok értékelésében. A díjátadó ünnepséget, amelyet június 22-én, a névadó születésnapján tartottak a TIT Bródy Sándor utcai székházában, a zsűri egyik tagja, Dr. Lente Gábor, a TÚK tudományos alelnöke szervezte.
Különdíjat kapott a számos rangos ismeretterjesztő magazinban publikáló Farkas Alexandra által vezetett FarkasSzem, és a gyógyszerekkel és étrendkiegészítőkkel kapcsolatos tévhitekre szakosodott Ködpiszkáló is.

Úgy gondolom, ennél megtisztelőbb és relevánsabb megbecsülést nem is kaphattunk volna, ugyanis a Juhari Zsuzsanna-díj pontosan azt ismeri el, amit célként mi magunk is kitűztünk magunk elé: közérthetően eljuttatni egy bizonyos tudományterület híreit, érdekességeit MINDENKIHEZ.

A Paleotópot jómagam alapítottam még 2012-ben, és az első 5 évben egymagam igyekeztem megtölteni tartalommal. 2017 második felétől úgy döntöttem, hogy elkezdek komolyabban foglalkozni vele, és a gyakoribb posztolás mellett elindítom a blog aktív népszerűsítését is. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott, és társszerzőként azóta is felbecsülhetetlen segítségem Fejes Valentin, aki elképesztő tájékozottságával és olvasmányos stílusával kiváló cikkeket publikál a Paleotópon.
Eredetileg célcsoportunk főként a téma iránt már eleve némi érdeklődést mutató, háttérismeretekkel rendelkező olvasók tábora volt, ennek megfelelően választottuk a témáinkat és írtuk meg cikkeinket. Később aztán úgy gondoltam, hogy munkánk igazi értékét az adná, ha új érdeklődőket is meg tudnánk nyerni a földtudományok számára.
Tízenhárom-tízennégy évesen kezdtem érdeklődni az őslénytan iránt, és ismertem meg azt az elképesztően színes történetet, aminek a legvégére kialakult Földünk mai, hihetetlenül változatos élővilága. Ma már látom, hogy ez az ismeretanyag volt az, ami a leginkább hozzájárult ahhoz, hogy fenntartások nélkül tisztelem és óvom a természet értékeit. Úgy gondolom, hogy aki ismeri az élet kialakulásának és fejlődésének döbbenetesen hosszú történetét, az teljesen más szemmel néz arra a már egyre fogyatkozó csodára is, ami a mi életünkben körbevesz minket a természetben. Elkezdtük hát járni azt az utat, amivel nem csak tudósítunk, hanem felkeltjük az érdeklődést azokban is, akik addig talán nem is hallottak erről a tudományterületről.

Hatalmas köszönettel tartozunk mindenkinek aki bármilyen módon hozzájárult ehhez a sikerhez, szakmai tanácsadóinknak, szellemi támogatóinknak, kritikusainknak – akik egyben mind-mind részei annak az immár többezres közösségnek, akikért igazából dolgozunk: az olvasóink táborának!

Juhari Zsuzsanna, a díj névadója (forrás: http://www.eletestudomany.hu)