A bennünk lakozó népes állatsereglet
2020. augusztus 13. írta: Fejes Valentin

A bennünk lakozó népes állatsereglet

KÖNYVAJÁNLÓ – Neil Shubin: A belső hal

Neil Shubin a humánanatómiai kurzus vezetője a Chicagói Egyetem Orvostudományi Karán, ám eredeti végzettségét tekintve őslénykutató, aki korábban jobbára kihalt halakkal foglalkozott. Kissé furcsa párosítás, nem igaz? Jogosan merülhet hát fel sokakban a kérdés: mégis hogyan tudná hitelesen előadni a valaha írt legizgalmasabb történetet ez az ember? Alább kiderül!

neil_shubin_a_belso_hal_borito.jpg

Szerzőnk kollégái társaságában merész vállalkozásba fogott, amikor kutatómunkájukat követően a kanadai sarkvidékre szervezett expedíciókat. Ilyen esetekben a komoly előkészületek sem garantálhatnak biztos sikert: gyakran eleve szűkre szabott keretekkel kell gazdálkodni, a sivár vidéken különösen barátságtalan körülmények uralkodnak, ezért a paleontológusok csak kevés időt tölthetnek a terepen, ráadásul bármikor felbukkanhat a színen egy éhes jegesmedve. Hat évnyi csalódás után, 2004 júliusának elején azonban beérett kitartásuk gyümölcse, hiszen a maroknyi csapat tagjai a Tiktaalik roseae kivételes állapotában fennmaradt kövületeit tárták fel a kietlen Ellesmere-szigeten. A halak és kétéltűek közötti átmeneti formának tekinthető őslény megkövesedett maradványait a késő devon idejéből származó, körülbelül 375 millió éves kemény kőzetrétegekből szabadították ki. A valóban párját ritkító felfedezés 2006 áprilisában a rangos Nature címlapjára került.

tiktaalik_roseae_john_conway.jpeg

John Conway illusztrációja a Tiktaalikról

Ugyan a fosszíliák kétségtelenül rengeteg dologról tanúskodhatnak mondjuk bolygónk íratlan múltjával kapcsolatban, tüzetesebb tanulmányozásuk nem lebbenti fel a fátylat a földi élet minden titkáról – ebben az anatómia, az evolúcióbiológia, illetve a genetika lehetnek segítségünkre. Tudjuk-e, hány közös vonáson osztozunk a sajnálatos módon máig rossz hírnevű cápákkal, a gyümölcsök körül halkan döngicsélő muslicákkal vagy a helytülő életmódot folytató csalánozókkal, a tengeri rózsákkal? Miképp árulkodik a természet szerteágazó hálózatáról a csuklás, a másnaposság, esetleg az olyan kellemetlen betegségek, mint például az aranyér? És úgy egyáltalán: hogy jön a képbe a Sega máig népszerű kabalája, Sonic, a villámgyors, kék sündisznó?

Belsőnkben, akár egy orosz Matrjoska-babában, olyan jellemzők bújnak meg, amelyeken annál több élőlénnyel osztozunk, minél mélyebbre ásunk.

J. John Sepkoski Jr.

Neil a tökéletes egyensúlyt eltalálva mesél saját kalandjairól, a tudománytörténet fontosabb állomásairól, szervezetünk működéséről, valamint az utóbbi évek jelentősebb kutatási eredményeiről. Értékes mondanivalóját a könnyebb emészthetőség érdekében jó adag humorral fűszerezve tálalja a kíváncsi olvasók elé, bár utólag jobban belegondolva az ismeretek hatékony átadásában az író közérthető stílusa valamivel nagyobb szerepet játszhat. A kötetet záró gazdag forrásjegyzékből igazán különleges művekből válogathatnak az örökkön tudásra szomjazók, így ezeknek persze kicsiny szerkesztőségünk is nagy hasznát veszi majd a jövőben.

Újabb kedvencet avathattam a napokban – A belső hal egyike a legjobb tudományos ismeretterjesztő könyveknek, amit az utóbbi években olvastam. Kihagyhatatlan darab... Szívből ajánlom a természettudományok iránt érdeklődőknek!

 

Neil Shubin: A belső hal

(Neil Shubin: Your Inner Fish)

  • Vince Kiadó, Budapest, 2010.
  • (Pantheon Books, New York, 2008.)
  • fordította: Kállai Tibor
  • ISBN: 978-963-9731-83-7
  • 240 oldal

***

Köszönjük a Vince Kiadó nagylelkű felajánlását! A könyv profilja ide kattintva érhető el.

*

John Conway honlapja

*

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le az új tartalmakról!


A bejegyzés trackback címe:

https://paleotop.blog.hu/api/trackback/id/tr616120020

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

turista60 2020.08.15. 08:08:02

meg kell nézni az emberi embrió fejlődését, van időszak amikor egy halra hasonlit koportyúja is van .madárrra is hasonlit van egy fejlődési szakasza..

Fejes Valentin 2020.08.15. 16:54:40

@turista60: A halakkal való hasonlóság szerepel is a könyvben! ;-)