Új felfedezés írhatja át az amerikai ősemlősök kihalásának történetét
2019. augusztus 12. írta: Fejes Valentin

Új felfedezés írhatja át az amerikai ősemlősök kihalásának történetét

Rancho La Brea, Los Angeles világhírű látványossága hosszú évtizedek óta ismert a paleontológusok körében – a kaliforniai kátránytavakból eddig hatszáz különféle állat közel 3,5 millió példányának kiváló megtartású maradványai kerültek elő. Bár a lelőhelyen régóta folynak a kutatások, ahogy azt a jelenlegi eset is bizonyíthatja, történhetnek még váratlan felfedezések.

Larisa DeSantis, a Vanderbilt Egyetem (Nashville, Tennessee) munkatársa az utóbbi évtizedeket a feltárt leletanyag tüzetesebb tanulmányozásával töltötte. Az elmúlt időszakban mára kihalt (kardfogú macska – Smilodon fatalis; óriásfarkas – Canis dirus; amerikai oroszlán – Panthera atrox), illetve napjainkig fennmaradt (szürke farkas, puma, prérifarkas) húsevő emlősök fogait vetette górcső alá, alaposan szemügyre véve a kopási nyomokat, valamint elemezve a zománcban található szénizotópokat, melyek számos dologról (például az élőlények étrendjéről, otthonáról) árulkodhatnak a szakértők számára. A Current Biology által publikált tudományos dolgozata alapjaiban változtathatja meg a sokáig uralkodónak számító nézetet.

kardfogu_macska_vs_oriasfarkas_robert_bruce_horsfall.jpg

Az új felfedezés átírhatja a híres amerikai ősemlősök kihalásának történetét (Robert Bruce Horsfall illusztrációja)

A mély gyökereket eresztett gondolat, miszerint Rancho La Brea ragadozói ugyanazon növényevőket szemelték ki áldozatuknak, a friss kutatási eredmények tükrében többé már nem állja meg a helyét. Mint kiderült, a kutya- és macskafélék a korábbi vélekedésekkel ellentétben más-más élettereket részesíthettek előnyben, emellett prédáik ugyancsak különbözhettek: míg az előbbiek a nyílt térségeken üldözhették a bölények vagy lovak csordáit, addig az utóbbiak a fákkal sűrűn benőtt vidékeket kedvelhették jobban, ahol például szarvasokat, tapírokat ejthettek el. Vesztük így nagy valószínűséggel az éghajlatváltozás közvetlen körülményeinek számlájára írható – a környezet átalakulása a nagyvadak eltűnését vonta maga után, őket pedig nemsokára egykori vadászaik követték. A tápláléklánc csúcsán állók helyét a kisebb termetű, kevésbé válogatós fajok (lásd mondjuk a prérifarkast, illetve a pumát) vették át.

la_brea_osemlosei_mauricio_anton.jpg

Két Smilodon fatalis tapír-lakomának néz elébe, miközben a háttérben egy farkasfalka bölényeket kerget (Mauricio Antón illusztrációja)

Az esetről összeállított tanulmány főszerzője azt is elárulta, hogy nemsokára újabb, ehhez hasonló vizsgálatokba kezdenek majd, ezúttal hat intézet kollégáinak bevonásával.

***

A szöveg forrásai:

Mauricio Antón blogja

*

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le az új tartalmakról!


A bejegyzés trackback címe:

https://paleotop.blog.hu/api/trackback/id/tr215004668

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chaoyang · http://xiongyali.blog.hu 2019.08.14. 02:23:22

Lovak Ázsiából származnak de az amerikai kontinensen is éltek.. Elég kurta cikk volt.

inkvisitor 2019.08.14. 07:45:24

Klímaváltozás? inkább új csúcsragadozó megjelenése.
A kihalások gyanúsan közel esnek az ember helyi megjelenéséhez.

paráznabillegető 2019.08.14. 08:22:15

@gigabursch: igen.
de megették mindet még 1492 előtt, szóval minden rendben.

Emmett Brown 2019.08.14. 08:25:26

@inkvisitor: könnyen lehet, hogy összefügg a két dolog, a klímaváltozás tette lehetővé az emberek megjelenését a területen, és a kettő együtt már sok volt.

inkvisitor 2019.08.14. 09:30:43

Amerikai kontinensről volt szó.
Mihelyt az ember átjutott a jégfalon, elkezdte kiirtani az összes nagytestű állatot amivel tulajdonképpen megágyaztak a saját kiirtásuknak 1500 után, mivel nem maradt a lámán, a pulykán, és az alpakkán kívül egy háziasítható állat sem amerikában.

Pierr Kardán 2019.08.14. 11:58:40

Nyilván a kardfogú tigrisek kardfogú lovakat üldöztek az amerikai kontinensen. Aztán megették az utolsó lovat is, így kihaltak a kardfogú tigrisek. Nem is volt ló pár millió évig arrafelé.

Mivel aztán 1492 után megint megjelentek a lovak az amerikai kontinensen, így várható a kardfogú tigrisek újbóli megjelenése ott.

Ez a "kutatási eredmény" is van olyan megbízható, mint a cikkben olvasottak, azt hiszem, írok is egy cikket a Science folyóiratba :-))

Fejes Valentin 2019.08.14. 12:08:47

@Pierr Kardán: A tehetséged úgy látom, már megvan hozzá... Kezdhetnéd rögtön mondjuk a nem létező kardfogú tigrisekkel!

bölcsbagoly 2019.08.14. 12:09:06

Tudni kellene,hogy a Rancho la Brea lelőhelyen a fossziliák az asztfalt tóba ragadt áldozatoktól erednek! A beleragadt növényevőket a húsevők próbálták elfogyasztani s közben ők is odavesztek! Így a lelőhely és az ősfaunája nem tartozik az átlagosak közé s ezért nem lehet belőle olyan következtetéseket levonni, ami az aszfalt tavon kívüli területekre is érvényes lenne! Ilyen helyek léteznek még máshol is, pl. a Káspi tenger melletti Binagadyban, vagy éppen az erdélyi Tataroson, ahonnan Lambrecht Kálmán egy miocén kori kigyónyakú madarat írt le (Plotus - mai nevén - Anhinga pannonicus-t!). Sajnálatos módon a lelőhelyről utólag állítólag teherautónyi fossziliát szállítottak el románok -fel, tehetően Kolozsvárra - de nyomuk veszett
Megjegyzem , a Rancho la Brea (Hollywood !) Késő pleisztocén-holocén korú. A budapesti TTM Őslénytárában is vannak fossziliák onnan.

ezneménvagyok 2019.08.14. 14:22:19

@inkvisitor: Fenét, bőven lett volna mit háziasítani. Eurázsiában szinte a teljes sarkköri területen tartanak rénszarvast, Amerikában karibut nem. Itt domesztikálták a tulokféléket (bivaly, szarvasmarha), ott a bölényt nem. Az Amazonas-medencében sem próbálkoztak a tapírral vagy a vízidisznóval. A középső régió meg az Andok kivételével egyszerűen nem erre az életmódra álltak rá, ez minden.

(Habár a medence romvárosainak feltárása még hozhat nagy meglepetéseket e téren.)

ezneménvagyok 2019.08.14. 14:26:25

@gigabursch: A kanadai hiénákról szóló cikk alatt már volt erről szó.

BiG74 Bodri 2019.08.14. 15:12:00

@gigabursch:
Az a lómut...

Nem lehetne egy kicsit rövideb a cikk? Így olyan szerteágazó és adatdús, hogy alig bírtam követni!

BiG74 Bodri 2019.08.14. 15:14:13

@ezneménvagyok:
Amazonas? Mondjuk szerinte ilyen téren nem hinném. Valamilyen szinten egymásra épülő kultúrákról van szó.

ezneménvagyok 2019.08.14. 15:37:58

@BiG74 Bodri: Épp az, hogy azon a területen eddig nem lehetett tudni, hogy mi mire épült. Korábban az volt az elfogadott álláspont, hogy a régióban mindig is csak elszigetelt vadászó-gyűjtögető népcsoportok éltek. Mondjuk kicsit belezavart ebbe a képbe az a tény, hogy még az egymástól távol élő törzsek is elég jól megértik egymás nyelvét, mert ilyen elszigetelt körülmények között inkább a pápua-modellnek kellett volna kialakulnia (számtalan regionális nyelv). Most viszont úgy tűnik, hogy szinte a teljes medencében egy eddig ismeretlen kultúra virágzott, ami az európaiak megjelenése előtt (vagy legkésőbb azzal egyidőben, talán a konkvisztádoroknál gyorsabban haladó járványok miatt) teljesen összeomlott. Ki tudja, mi lehetett ott? Lehet, hogy az andesi kultúrák akkoriban kifejezetten provinciálisnak számítottak mellette.

BiG74 Bodri 2019.08.14. 16:05:09

@ezneménvagyok:
Lehet, bár lokális közelség miatt nagyon más kultúrára nem számítanék, bár tényleg izgalmas dolog, csak sajnos még kevés információval.

ételizésítő 2019.08.14. 16:25:27

Egyrészt nem Rancho La Brea, hanem a Rancho La Brea, névelővel, mivel helynév, nem településnév.
Másrészt a tudományos név csupa kisbetű magyarul a helyesírási szabályzat szerint (és ne jöjjön megint valami okos az idegen szavak szótárával, hogy abban nem).

Amúgy meg vagy így volt, vagy nem, de nem hiszem, hogy lényeges lenne.

@inkvisitor:
Az alpakka fémötvözet. Az indiánok nem ismerték.
Az állat alpaka.

ezneménvagyok 2019.08.14. 16:44:04

@ételizésítő: Erre mondják, hogy maradj a kaptafánál. A többiben igazad van, de nincs olyan, hogy "tudományos név magyarul". Azt egységesen mindenhol ugyanúgy kell használni, és bár a fajnév minden esetben kisbetűvel írandó, még akkor is, ha tulajdonnévből képezik (ezt szokták általában eltéveszteni), a genus, azaz a nem mindig nagybetűvel kezdődik. (Ez az MTA álláspontja is, még mielőtt.)
A fenti írás tehát e tekintetben helyes.

gigabursch 2019.08.14. 16:49:18

@ezneménvagyok:
Ó, látom megtalált a blogszféra legokosabb kioktatója.
Felesleges vele foglalkozni.

@BiG74 Bodri:
Lókút...
:-)

The reaper 2019.08.15. 15:52:16

Véleményem szerint elég oktalanság a pleisztocén-holocén kihalási eseményről úgy írni, hogy az esetleges ifjabb dryas idején történt meteornecsapódást meg sem említi a cikk. Pedig a hirtelen éghajlatváltozás is ennek köszönhető nagy eséllyel. A kommentek között felhozott lehetőség meg kimondottan vicces, hogy az emberiség számlájára írnak egy ekkora volumenű kihalást. Főleg, hogy a megafaunával együtt a clovis kultúra is teljesen eltűnt. Ha a megafauna kihalása az embereknek lett volna köszönhető, akkor a clovis kultúra nem nyom nélkül tűnt volna el, maximum a táplálék hiányával az emberi populáció is csökkent volna. Arról nem is beszélve, hogy a nagyvadak kihalása után esélyes, hogy az apróbb vadakat is megtizedelték volna, ha ők lennének a ludasok.