Csontropogtató hiénák éltek Kanadában a jégkorszak idején
2019. június 20. írta: Fejes Valentin

Csontropogtató hiénák éltek Kanadában a jégkorszak idején

A meglehetősen rossz hírnévnek örvendő hiénafélék (Hyaenidae) képviselőivel manapság egyedül Afrikában vagy Indiában találkozhatunk, ám a földtörténeti múlt során csoportjuk jóval elterjedtebb volt ennél. A kutatók nemrég olyan szenzációs felfedezésről számoltak be az Open Quaternary virtuális hasábjain, mellyel tökéletesen alátámasztják az előbbi kijelentést.

Mindössze két zápfog állt a szakértők rendelkezésére, amikre régészek bukkantak rá a kanadai Yukon területén, az Old Crow-medence térségében még az 1970-es években. A kövületek egészen a közelmúltig szinte észrevétlenül pihentek a Canadian Museum of Nature (Ottawa, Ontario tartomány) gyűjteményében, mígnem Jack Cseng, a University at Buffalo (New York) munkatársa górcső alá vetette a megkövesedett maradványokat.

az_old_crow-medence_duane_froese.jpg

Az Old Crow-medence vidéke (fénykép: Duane Froese)

„Elég volt néhány pillantást vetnem rájuk, és egyből tudtam, hogy a Chasmaporthetes nemzetség tagjaival lesz dolgunk.” – nyilatkozta a gerincesekkel foglalkozó paleontológus, kinek elmondása szerint a ragadozók a Bering-szoroson átkelve juthattak el Ázsiából Észak-Amerika földjére. A szegényes leletanyag korát a szakértők 850 ezer–1,4 millió évesre becsülték.

chasmaporthetes-fog_grant_zazula.jpg

Az egyik előkerült fog (fotó: Grant Zazula)

A farkasok méreteit elérő kanadai őshiénák lábai jelenleg élő rokonaikéhoz képest valamivel hosszabbak voltak, ám életmódjuk alig különbözhetett az övéktől. Erős állkapcsaikkal gond nélkül ropogtathatták el a csontokat, de kisebb falkákba verődve rénszarvasokra vagy lovakra is vadászhattak, sőt, azt sem tartják teljesen kizártnak, hogy néhanapján mamutborjakat ejthettek el.

ket_chasmaporthetes_julius_csotonyi.jpg

Chasmaporthetes-pár (Julius Csotonyi illusztrációja)

A kutyafélék (Borophagus, Xenocyon), valamint az úgynevezett rövidfejű medve (Arctodus) felbukkanásával azonban e húsevők sorsa megpecsételődött. A szakértők elmondása alapján kihalásuk valamikor 500 ezer–egymillió éve következhetett be.

***

A szöveg forrásai:

Julius Csotonyi online galériája

*

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le az új tartalmakról!


A bejegyzés trackback címe:

https://paleotop.blog.hu/api/trackback/id/tr4114903064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

xk2spv 2019.06.20. 14:32:55

Lovak? Lovak a spanyolok hódítás után jelentek meg Amerikában, nem?

Fejes Valentin 2019.06.20. 14:42:37

@xk2spv: Félig igazad van: lovak régen éltek Amerikában (sőt, ormányosok, orrszarvúak és tevék is, hogy csak néhány példát mondjak), ám ezek kihaltak, és később a betelepítések során jelentek meg újra.

ezneménvagyok 2019.06.20. 16:26:45

@xk2spv: @Fejes Valentin: Valójában több alkalommal is vándoroltak be lófélék Amerikába (első alkalommal még az eocén idején), majd némi fejlődés után rendszerint vissza is tértek az óvilágba, és az az érdekes, hogy szinte minden alkalommal ezek az Amerikából származó őslovak bizonyultak a fejlettebbnek és sikeresebbnek, amik azután át is vették a régebbi formák helyét. Ez a visszavándorlás legalább háromszor megtörtént: az oligocénben, a miocénben és végül a pleisztocénben. (Utoljára az Equus, a mai lófélék közvetlen őse váltotta fel az eredetileg szintén Amerikából származó Hipparion-t.)
Az elmúlt párezer év, amikor egyáltalán nem éltek lovak Amerikában, valójában egy igencsak rendhagyó időszak ebből a szempontból.