Hatalmas húsevő ősemlős kövületeit rejtette a múzeumi gyűjtemény
2019. április 18. írta: Fejes Valentin

Hatalmas húsevő ősemlős kövületeit rejtette a múzeumi gyűjtemény

Dr. Matthew Borths, a University of Ohio paleontológusa mintegy hat éve aligha sejthette, micsoda meglepetés fogja várni azon a bizonyos napon. Miután engedélyt kért a kenyai Nairobi National Museum kurátorától, az időt a gyűjteményben való kutakodással ütötte agyon ebédszünetében. „Mikor kihúztam az egyik fiókot, majd a tartalmára pillantottam, szinte rögtön tudtam, ezúttal valami különlegeshez lesz szerencsém.” – nyilatkozta az akkoriban disszertációjára készülő tudós. Később felhívta az azonos érdeklődési körű Dr. Nancy Stevens kollegináját: mint utólag kiderült, ő szintén találkozott a szóban forgó kövületekkel, de azidőtájt nem szentelt nekik kellő figyelmet. Kétség sem fért hozzá, hogy a továbbiakban együtt kell dolgozniuk: közös munkájuk eredményei egy frissen publikált tanulmány képében öltöttek testet, melyet a Journal of Vertebrate Paleontology tett közzé.

simbakubwa_allkapocs_es_felfedezoje_dr_matthew_borths.jpg

Dr. Matthew Borths büszkén pózol a múzeumi kollekció egyik impozáns darabjával (fénykép: Dr. Matthew Borths)

A megkövesedett maradványokra a nyugat-afrikai Meswa Bridge lelőhelyen végzett feltárások során bukkantak rá 1978 és 1980 között. A fosszíliák még a jegesmedvénél is hatalmasabb méreteket elérő ragadozóhoz tartoztak, ami a jelképes keresztelőt követően a Simbakubwa kutokaafrika nevet kapta. Feje olyan hosszú lehetett, mint egy orrszarvúé, súlyát pedig másfél tonnásra becsülték a szakértők.

simbakubwa_allkapcsa_es_egy_oroszlan_koponyaja_dr_matthew_borths.jpg

Oroszlán (Panthera leo) koponyája, alatta a Simbakubwa kutokaafrika jókora állkapcsa (fotó: Dr. Matthew Borths)

Bár a nemzetséget jelölő, szuahéli eredetű kifejezés magyarra fordítva annyit tesz, „nagy oroszlán”, az ősemlősnek vajmi kevés köze van a nagymacskákhoz, lévén a valaha rendkívül sikeres Hyaenodontidae család képviselőjeként tarthatjuk nyilván. A csoport tagjai sokáig a tápláléklánc csúcsán álltak, azonban mintegy 22 millió évvel ezelőtt, amikor a Simbakubwa tartotta rettegésben a környéket, szerencsecsillaguk már leáldozóban volt. A kőzetlemezek mozgása révén összeköttetés jött létre az afrikai, valamint eurázsiai földrészek között, melyen keresztüljutva a modern macska- és kutyafélék elődei végül felülkerekedtek a túlélésért vívott örökös küzdelemben.

simbakubwa_kutokaafrika_mauricio_anton.jpg

Mauricio Antón illusztrációja a félelmetes húsevőről

simbakubwa-sziluett_mauricio_anton.jpg

Ekkorára nőhetett meg a Simbakubwa kutokaafrika (ábra: Mauricio Antón)

Kihalásukhoz a klímaváltozás közvetlen következményei ugyancsak hozzájárulhattak: körülbelül 15–18 millió éve, a szárazabb idő beköszöntével az otthonuk gyanánt szolgáló erdős térségeket fokozatosan váltották fel a füves puszták.

***

A szöveg forrásai:

Mauricio Antón blogja, a Chasing Sabretooths

*

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le az új tartalmakról!


A bejegyzés trackback címe:

https://paleotop.blog.hu/api/trackback/id/tr10014773578

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.