A mai Spanyolország területén élhetett a legősibb ismert repülőmókus
2018. október 25. írta: Fejes Valentin

A mai Spanyolország területén élhetett a legősibb ismert repülőmókus

Az északi féltekén ötvenkét ismert fajukkal az emlősök egyik legváltozatosabb csoportja a repülőmókusoké (Pteromyini). A lábaik között feszülő bőrredőnek köszönhetően képesek a siklásra, segítségével akár 150 métert is megtehetnek a levegőben vitorlázva. Mivel ezt megelőzően jobbára csupán fogak kerültek elő kihalt képviselőiktől, eredetük számos vitát gerjesztett. Ebben hozhat változást a Dr. Isaac Casanovas-Vilar (Universitat Autònoma de Barcelona) vezette csapat munkája, melynek eredményeit a közelmúltban publikálták az eLife folyóiratban.

A mintegy 11,6 millió évvel ezelőtt élt Miopetaurista neogrivensis megkövesedett maradványaira még 2002-ben, a Barcelona városától körülbelül negyven kilométerre elhelyezkedő Abocador de Can Mata lelőhelyen bukkantak rá. A hosszú farokból, valamint a hátsó végtagok néhány csontjából ítélve kezdetben főemlősnek gondolták az állatot – csak később derült ki, hogy valójában egy rágcsálóval, egész pontosan repülőmókussal van dolga a tudósoknak.

miopetaurista_neogrivensis_maradvanyok_casanovas-vilar_es_tarsai.jpg

miopetaurista_neogrivensis_maradvanyok_2_casanovas-vilar_es_tarsai.jpg

A Miopetaurista neogrivensis maradványai: végtagcsontok (felül) és állkapocs-töredékek (alul) (fényképek: Dr. Casanovas-Vilar & társai)

A szakértők a repülőmókusok eredetével, valamint jelen cikk alanyának rokonsági körével egyaránt foglalkoztak. Ahogy bebizonyosodott, a mókusok és repülőmókusok fejlődési vonala hozzávetőlegesen 25–31 millió éve ágazhatott el egymástól, valamennyivel hamarabb, mint azt eddig feltételezték. A Miopetaurista neogrivensis az Ázsiában máig előforduló óriás repülőmókusokhoz, a Petaurista nemzetség tagjaihoz állhat legközelebb.

miopetaurista_neogrivensis_oscar_sanisidro.jpg

Óscar Sanisidro illusztrációja a kihalt repülőmókusról

Az immár 20 éve tartó ásatások helyszínén a miocén idejében buja szubtrópusi erdőségek zöldellhettek: közel nyolcvan, különféle kétéltű-, hüllő-, madár- és emlősfaj kövületeit tárták fel a korábban megszervezett expedíciók során.

***

A szöveg forrásai:

A bejegyzés trackback címe:

https://paleotop.blog.hu/api/trackback/id/tr7014318303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.