Későbbre helyezheti a kontinensek szétválását az aprócska ősemlős
2018. május 29. írta: Fejes Valentin

Későbbre helyezheti a kontinensek szétválását az aprócska ősemlős

A nagyobb visszhangot keltő felfedezések ellenére a mai napig számos tévképzet uralkodik a legtöbb ember fejében a földtörténeti középkor alatt élt emlősökről: azok csupán a dinoszauruszok árnyékában húzhatták meg magukat, emellett esélyük a felemelkedésre csak azután adódhatott meg, hogy az óriások többsége végül kipusztult. A Nature által egyik újonnan publikált jelentésben egy olyan ősemlősről olvashatunk, melynek méreteiben vagy épp megjelenésében ugyan nincs semmi szokatlan, ám más tekintetben hatalmas tudományos jelentősége lehet.

kreta_vege_utan_eletkep_douglas_henderson.jpg

Tájkép körülbelül 65 millió évvel ezelőttről (Douglas Henderson illusztrációja)

Dr. Adam Huttenlocker (University of Southern California, Los Angeles) és kollégái Cifelliodon wahkarmoosuchnak keresztelték el a kora krétában, mintegy 130 millió évvel ezelőtt élt állatot – a nemzetség neve Richard Cifelli paleontológust jelöli, a faji meghatározás pedig az ute indiánok nyelvén sárga macskát jelent. A Utah állam keleti felén talált koponyájáról készült nagyfelbontású CT-felvételek rengeteg dolgot árultak el egykori életmódjával kapcsolatban. Kis szemgödreiből kiindulva gyengén láthatott, talán a színeket sem érzékelte, így inkább szaglása alapján tájékozódott, amiről fejlett szaglógumója árulkodik. Fogazata a gyümölcsevő denevérekéhez hasonlít, azzal tépni, szelni és zúzni egyaránt tudhatott. Főként rovarokból és más, nála kisebb teremtményekből álló étrendjét olykor növényi eredetű táplálékkal egészíthette ki, valószínűleg éjszaka nézhetett eleség után.

cifelliodon_wahkarmoosuch_kovulete_huttenlocker_es_tarsai.jpg

A Cifelliodon wahkarmoosuch kövülete (fotó: Dr. Huttenlocker és társai)

A kistermetű őslény a Haramiyida renden belül a Hahnodontidae család táborát gyarapította – az előbbi csoport triász, valamint jura idejéből származó tagjai Európából, Ázsiából és Grönlandból, míg az utóbbi képviselői a jelen esetet megelőzően kizárólag Észak-Afrikából voltak ismeretesek. Mindebből a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a mezozoikum kezdeti szakaszának egyetlen szárazulata, a Pangea később vált szét teljesen több kontinensre, és a folyamat legalább 15 millió évvel tovább tartott a korábban véltnél. Amint az Zhe-Xi Luo, a University of Chicago paleontológusának nyilatkozatából kiderült, az emlősök bölcsője Ázsiában lehetett, és azt elhagyva előbb Európa felé vették az irányt, aztán innen jutottak el előbb Észak-Amerikába, majd onnan a déli földrészekre.

cifelliodon_wahkarmoosuch_jorge_a_gonzalez.jpg

Jorge A. Gonzalez illusztrációja a Cifelliodon wahkarmoosuchról és szomszédságáról

Becslések szerint a Cifelliodon wahkarmoosuch életében nem nyomhatott többet egy kilogrammnál, akkorára nőhetett, mint napjaink vadnyulai vagy pikái (ismertebb nevükön pocoknyulak). Ezzel nem tűnhet túlságosan hatalmasnak szemünkben, de rokonai körében igencsak termetesnek számított.

***

A szöveg forrásai:

Douglas Henderson honlapja

A bejegyzés trackback címe:

https://paleotop.blog.hu/api/trackback/id/tr1414008886

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.