A régmúlt vadászjelenetéről árulkodnának az új-mexikói nyomok?
2018. április 27. írta: Fejes Valentin

A régmúlt vadászjelenetéről árulkodnának az új-mexikói nyomok?

A legutóbbi jégkorszak állatseregletében találhatunk néhány olyan tagot is, melyekhez foghatóakkal aligha találkoznánk manapság: ilyenek mondjuk a gyakran hatalmas méreteket elérő földilajhárok. Bár évtizedek óta viták középpontjában áll a téma, miszerint az ember feltűnése vagy inkább a környezeti változások okolhatóak-e az úgynevezett megafauna őslényeinek kipusztulásáért, egy új-mexikói nemzeti parkban tett felfedezés bizonyíthatja, hogy elődeink alkalmanként közeli kapcsolatba kerülhettek ezekkel az óriásokkal.

orias_oslajhar_pecsics_tibor.png

Óriás őslajhár (Pecsics Tibor illusztrációja)

A White Sands National Monument világszinten jelentős a maga nemében, többek között az íratlan múlt iránt érdeklődők körében sem teljesen ismeretlen – az előzetesen feltárt leletanyag alapján a területen egykor békésen legelésző mamutok és tevék csordáira a portyázó farkasok és nagymacskák jelenthettek veszélyt. 2017 áprilisában Matthew Bennett (Bournemouth University; Poole, Egyesült Királyság) és csapata egy egészen szokatlan jelenségre lett figyelmes: néhány földilajhár által hátrahagyott lábnyomban emberekére is rábukkantak. A felcsigázott tudósok kénytelenek voltak feszített munkatempóban dolgozni, hiszen az idő igencsak sürgeti őket az ilyen esetekben: amint a szél lefújja az ichnofosszíliákról a homokot és felfedi azokat a szakértők előtt, legfeljebb pár hónapjuk van a lehető legkörültekintőbben szemrevételezni a helyszínt, mielőtt az időjárás viszontagságai végleg eltüntetnék a bizonyítékokat. Rengeteg fénykép és videofelvétel felhasználása mellett a nyomokról készített öntvények bevonásával, valamint a csapák alaposabb megfigyeléseiből levont következtetések segítségével próbálták meg kideríteni, mi zajolhatott le a környéken mintegy 12 ezer évvel korábban.

foldilajhar-_es_emberi_labnyomok_david_bustos.jpg

Lábnyomok a lelőhelyről – a földilajhárok által hátrahagyottak 30–56 cm hosszúságúak (fotó: David Bustos)

Pár ősember egy Nothrotheriops- vagy Paramylodon-egyed után eredhetett, a nyomaiba lépve követték a hatalmas állatot. A lajhár a veszélyt észlelve felágaskodott, és több, mint két méter magasan tornyosult a nyugalmát megzavaró társaság felé. Ezt követően ide-oda kezdhetett csapkodni maga körül mellső lábaival: ujjperceire támaszkodva élesen tarthatta jókora karmait, melyek szükség esetén félelmetes fegyverekké válhattak. Az őslény egyetlen legyintéssel a másvilágra küldhette az óvatlan betolakodókat, így azok tartották a biztos távolságot. A jelek nagy valószínűséggel vadászatra utalnak, ami ugyanakkor nem járhatott sikerrel, a kezdetleges fegyverek nehezen ejthettek sebet még ezen a kisebb földilajháron is. Kortárs vizsgálatok ezt megelőzően bizonyították, hogy napjaink gyűjtögető-vadászó közösségei számára sincs garantálva a siker, ha egy nagyobb állat elejtésére adják fejüket.

a_feltetelezett_vadaszjelenet_rekonstrukcioja_alex_mcclelland_bournemouth_university.jpeg

Alex McClelland rekonstrukciója a feltételezett vadászjelenetről

A Science Advances által publikált tudományos dolgozat számos emberben ébresztett kételyeket a fejlemények kapcsán, ezért teljes egyetértés ezúttal sem született az ügyben. Jordana Meyer, a Stanford University (Palo Alto, California) ökológusa velük ellentétben üdvözölte a bejelentést: bár jómaga nem vett részt a kutatásban, hosszú ideje tanulmányozza az afrikai nagyvadak által hátrahagyott nyomokat. A Lehman College (New York City) paleoantropológusa, William Harcourt-Smith elismerte, hogy a szerzők sok részletre kitértek munkájuk összeállítása során, azonban csontok és kőeszközök hiányában szkeptikusan áll a vadászjelenet-elmélethez.

***

A szöveg forrásai:

Pecsics Tibor DeviantArt-profilja

A bejegyzés trackback címe:

https://paleotop.blog.hu/api/trackback/id/tr1413872916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kalbász 2018.04.29. 06:24:40

Aham, hát persze. Megjelenik az ember a területen - eltűnnek a megafauna állatai.
Természetesen kétséges, hogy az embernek van-e egyáltalán köze hozzá.
Ugye azért mert a nemes nem fehér emberek jelentek meg.

Beszarás komolyan.

midnightcoder2 2018.04.29. 08:16:29

@kalbász: Pont mivel nem fehér emberek voltak, így a fegyvereik sem voltak túlzottan hatékonyak. Nem tudom, mennyire volt kellemetlen ellenfél egy ilyen lajhár, de gyanítom hogy ha az ottani ragadozók mellett életben maradt, elég kemény fickó lehetett, esetleg némileg a mai lajhárnál nagyobb végsebességgel. Ehhez ha hozzáteszed ezeket a jó kis karmokat, hát ősember legyen a talpán aki ennek kőbaltával és kő hegyű nyílvesszővel, dárdával nekimegy.

Fejes Valentin 2018.04.29. 12:22:03

@Tehetséges ugandai buzi: Miért nincsenek feltüntetve a források? Így elég hiteltelenné válik számomra az a rengeteg idézet, amik állítólag elhagyták egyes emberek száját.

Tehetséges ugandai buzi 2018.05.01. 23:39:58

@Fejes Valentin: Én csak felhívtam a figyelmed arra, hogy az indexen megjelent pont ugyanakkor egy pont ugyanarról szóló cikk, pont ugyanazokkal a képekkel illusztrálva. Érdekes véletlen.

Az indexes cikkben ott egy link a Washington Postra. Nincs olyan szépen kilistázva a forrás, mint egy diplomamunka végén, de ez csak egy index cikk, nem az akadémiai székfoglaló.

(No offense, de mellesleg te sem érsz sokat a szememben azzal, hogy lefordítasz egy angol cikket magyarra. Az egész hazai blogszcéna ebből él. Hát ez lófasz teljesítmény. Valami saját kútfőből? Hm?)

Fejes Valentin 2018.05.02. 02:18:40

@Tehetséges ugandai buzi: Igazán köszönöm! :D Tisztában kellene lenni előbb az oldal profiljával, de úgy látom, észt osztani utánajárás nélkül valahogy mindig könnyebb. Nem pusztán cikkek fordításáról van szó, plusz sosem egyet használunk fel forrásként. A Washington Post pedig valahogy nem a legmegbízhatóbb forrás ilyen szempontból. Mondhatnék még nagyon sok dolgot (például azt, hogy már egy nappal ezelőtt ajánlottuk az írásunkat az index számára, mire ők megjelentették), de egy ilyen felhasználónevű és a szélesebb témakörökben nyilván otthonosan mozgó emberrel - aki ráadásul kifogástalan stílussal is rendelkezik - felesleges tovább folytatnom ezt a beszélgetést.

Fitos Attila · http://paleotop.blog.hu/ 2018.05.02. 07:45:46

@Tehetséges ugandai buzi: köszönjük az építő jellegű, hasznos kritikát, de attól tartok, ön nem tájékozódott megfelelő mértékben, mielőtt besorolt minket a forráscikkeket szolgaian fordító szerzők közé (az ilyeneket épp a fősodratú médiában kellene keresni). Arra bíztatom, hogy olvasson el más cikkeket is az oldalon - van olyan is, ami saját téma, hosszú munkával állítottuk össze, és szakmai elismerét is kaptak paleontológusoktól. Ami meg sajtóhír, azt nehéz úgy közölni, hogy ne hasonlítson más médiumok cikkeire, ennek ez a sajátossága. Sokszor azonban mi jövünk ki először (és néha egyedüliként) bizonyos hírekkel.
Hasonlóan izgalmas szerzői munkát kívánva, üdv, Attila

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2018.07.29. 11:57:35

@kalbász: Hol volt itt arról szó, hogy milyen volt az az ősember? Francé' kell mindenhol trollkodni valakinek.