Két lábon futó gyík megkövesedett lábnyomait tárták fel Dél-Koreában
2018. február 20. írta: Fejes Valentin

Két lábon futó gyík megkövesedett lábnyomait tárták fel Dél-Koreában

A hüllők említésére sokak gondolatában egy nagyra nőtt, kevésbé értelmes és lomha teremtmény jelenhet meg elsőként, holott számos olyan kivétel akad közöttük, melyek nem erősítik a szabályt. Nagyon könnyen találhatunk ilyen példát már csak akkor is, ha kizárólag az utolsó szempontot vesszük figyelembe. A főképp Ausztráliában honos galléros gyík (Chlamydosaurus kingii) veszély esetére több lehetőséget tart számon – ha a hívatlan vendégeket nem riasztaná el a széttárt nyaki bőrredő vagy a fenyegetően kitátott száj, hátsó végtagjaira emelkedve gyorsan kereket old. Az egyedül Mexikóban, Közép-Amerikában és a dél-amerikai földrész északi térségében elterjedt baziliszkuszok (a Basiliscus nemzetség tagjai) pedig olyan adottság birtokában vannak, amiért a legtöbben csak Jézus Krisztus gyíkjaiként emlegetik őket: képesek rövid távon a víz felszínén járni. A Scientific Reports által megjelentetett egyik friss tanulmány szerzőinek állítása szerint a gyíkfélék körében a két lábon futás jelensége hosszú évmilliókkal korábban jelenhetett meg, mint azt korábban sejtették.

homloklebenyes_baziliszkusz_mate_bence_fotoja.jpg

Homloklebenyes baziliszkusz (Basiliscus plumifrons) gázol át egy folyón valahol Costa Ricában (Máté Bence fényképe)

Az erre bizonyítékul szolgáló majd’ harminc nyomkövületet (tudományosabban fogalmazva ichnofosszíliát) Dél-Koreában, Hadong megyében, a 2018-as téli olimpiai játékok helyszínétől hozzávetőlegesen 170 mérföldre délre találták meg. A lábnyomokat az úgynevezett Hasandong-formációhoz tartozó, közel 110 millió éves rétegek őrizték meg az utókor számára, amikre annak idején egy elhagyatott kőfejtő területén bukkantak rá. Yuong-Nam Lee, a Seoul National University munkatársa 2004 augusztusában figyelt fel a nyomkövületekre. Mivel akkoriban a repülő őshüllők iránt érdeklődött a leginkább, ezért az egészen kis lábnyomokkal jó ideig nem foglalkozott komolyabban. Így eshetett meg, hogy a felfedezést követően tizenkét évig porosodott a leletegyüttes a Geological Museum of Korea földtudományi részlegének raktárában.

sauripes_hadongensis_labnyom-foto_hang-jae_lee_yuong-nam_lee.jpg

Két lábnyom, amit az ismeretlen gyíkocska hagyott hátra maga után (fotó: Hang-Jae Lee & Yuong-Nam Lee)

Csontokat ugyan nem találtak, ám a bevett gyakorlathoz híven a nyomok hátrahagyóját elkeresztelték – az a Sauripes hadongensis nevet kapta. A becslések alapján nagyjából hat centiméter hosszú őshüllő a leguánalakúak (Iguania) egyébként is népes táborát erősíthette. A lépések közötti távolságokból, valamint a terpeszek szélességéből ítélve az állat mind a négy lábán iramodhatott neki, míg pillanatokkal később már csak a két hátsóra támaszkodva folytatta tovább az útját. Martin Lockley, a University of Colorado (Denver) paleontológusa kétkedve fogadta a híreket: az ichnofosszíliák szakértőjeként meg van győződve afelől, hogy több hasonló leletre lenne szükségünk, mielőtt levonnánk a végső következtetéseket.

sauripes_hadongensis_chuang_zhao_illusztracioja.jpg

Talán a húsevők miatt volt ennyire sietős a kis gyík dolga? (Chuang Zhao munkája)

Hogy pontosan mi késztette az aprócska hüllőt az ilyesfajta menekülésre? A megkövesedett lábnyomok nagy valószínűséggel erről is mesélnek. Lee elmondása szerint a környéken kisméretű, az Anurognathidae családból származó pteroszauruszok nézhettek zsákmány után. Ezekre a repülő őshüllőkre többek között a szokatlanul nagy, szinte előretekintő szemek, a tűhegyes fogak és a széles pofa voltak jellemzőek. Egyik képviselőjük maradványaira még a szomszédos Észak-Koreában, Sinidzsui városa mellett is rábukkantak. A fajt hivatalosan egyelőre nem nevezték el, szárnyfesztávja körülbelül 80 centiméter lehetett, és mintegy 125 millió évvel ezelőtt, a kora krétában élt.

az_eszak-koreai_anurognathid_pteroszaurusz_franz_anthony_illusztracioja.jpg

A sinidzsui anurognathid pteroszaurusz (Franz Anthony illusztrációja)

***

A szöveg forrásai:

Máté Bence honlapja és Facebook-oldala

Franz Anthony weboldala és DeviantArt-profilja

*

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel hírlevelünkre, hogy ne maradj le az új tartalmakról!


A bejegyzés trackback címe:

https://paleotop.blog.hu/api/trackback/id/tr1013683444

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.