Az együttélés legrégebbi bizonyítékaira bukkantak rá
2017. november 12. írta: Fejes Valentin

Az együttélés legrégebbi bizonyítékaira bukkantak rá

Földünk történetének legkorábbi szakasza a mai napig jórészt homályba vész, ám az őslénykutatók áldásos tevékenységének – és kismértékben talán a szerencsének – hála a kép lassacskán ugyan, de egyre inkább tisztulni látszik. Sok százmillió évvel ezelőtt bolygónkat olyan teremtmények népesítették be, melyekhez foghatókkal manapság már nem találkozhatunk. Mivel testük sokszor nem rendelkezett szilárd vázzal, többségük az örök enyészet rabjává válhatott, kivételes alkalmakkor azonban más helyzet állhat elő. A szakértők ilyenkor amellett, hogy egy addig ismeretlen fajjal gazdagíthatják a listát, egyúttal bepillantást nyerhetnek a legősibb állatközösségek titokzatos életébe. Ez történt a legutóbb is, amikor egy nemzetközi kutatócsoport (a The Natural History Museum, a University of Leicester és a Yunnan University munkatársai) Kínából, az alsó kambriumból származó fosszíliákat vett górcső alá.

41559_2017_278_fig3_html.jpg

Féregszerű lények a rájuk tapadt apróságokkal (fénykép: Peiyun Cong és társai)

A megkövesedett maradványok az ország délnyugati részén elterülő Jünnan tartományból, hozzávetőlegesen 520 millió éves kőzetrétegekből származnak. A pár centiméter hosszúságú Cricocosmia jinningensis és Mafangscolex sinensi tengeri férgeket viszonylag könnyen beazonosították a mikroszkóp alatt, hiszen kövületeik révén korábban már leírták őket, viszont a körülöttük konzerválódott egy-két, szélsőségesebb esetben akár több, mint egy tucat kisebb lény kilétét csak nehezen sikerült meghatározniuk. Kezdetben úgy vélték, azok a férgek utódai voltak, de néhány vizsgálatot követően a paleontológusok megállapították, hogy egy teljesen új fajjal van dolguk. A Inquicus fellatus egyetlen példánya sem nőtt nagyobbra három milliméternél, kissé tekebábura emlékeztető testük kiszélesedett nyílhoz hasonló fejben végződött. Amint az szabad szemmel is jól kivehető, szoros kapcsolatot alakítottak ki a náluk sokkal hatalmasabb tengeri férgekkel – vajon a leletanyag tükrében meg lehet-e állapítani, miféle kölcsönhatásban álltak egymással?

41559_2017_278_fig1_html.jpg

Inquicus fellatus-egyedek és egy Cricocosmia jinningensis kövülete (fénykép: Peiyun Cong és társai)

A tudósok több okból kifolyólag is elvetették azt a gondolatot, hogy parazitákról lenne szó. Egyrészt az apróságok különös módon csatlakoztak rá a hozzájuk képest óriás állatokra: szájukkal a külvilág felé fordultak, végbélnyílásuk pedig közelebb esett speciális tapadókorongjukhoz. A Inquicus fellatusok a tanulmányban részt vevők meggyőződése szerint túlságosan merevek voltak ahhoz, hogy visszahajolhassanak és így bármilyen kárt tegyenek más fajok képviselőiben. Ezenkívül azokon a helyeken, ahol megkapaszkodtak, egyetlen olyan szerv jelenlétére utaló nyomot sem találtak, ami képes lett volna átütni a gazdatest bőrét.

inquicus-fellatus-with-arrows-news-two-column.jpg

Egy Inquicus fellatus-példányról készített közeli felvétel, a testrészek megjelölésével (fénykép: Peiyun Cong és társai)

Akkor mégis mi célból lephették el a férgeket? Erre a kérdésre sajnálatos módon egyelőre nem találtuk meg a választ, ám ahogy az ilyenkor gyakran meg szokott esni, találgatásokból most sincs hiány. Valószínűleg köze lehetett a táplálkozásukhoz, de azt sem tartják kizártnak, hogy egyszerűen csak elvitették magukat egy darabig.

nhm_worm_nicholls2017_bob_nicholls.jpg

Cricocosmia jinningensis néhány Inquicus fellatus társaságában (Bob Nicholls illusztrációja)

Az eredményeket összesítő tudományos dolgozat a Nature Ecology & Evolution virtuális hasábjain kapott megjelenést.

***

A szöveg forrásai:

Bob Nicholls honlapja és Facebook-oldala

A bejegyzés trackback címe:

https://paleotop.blog.hu/api/trackback/id/tr6313121910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.